I(k)TATÓSPAPÍR

A néző és a látó és nézed, ahogyan ő, és ahogyan a háta.  Gerincén csigák csordogálnak egyetlen irányba,  és hogy Hold kerekedik fenekén. és látod, a- hogyan ő nem látja, a fejére nő az összes gyermek,  mind egy, mindegyik nap mint nap a fejére…

Kortan Szóval, hogy vagyok én, és van az a másik. Az a másik, aki nem én, de helyettem nem cigarettázik, és csakis jégbort iszik kupicá- ból az olyan estéken, amikor félhosszú, fe- kete haját a kontyból kibontotta. Igen, az a másik, aki helyettem 23, és jégkéken…

Hatás, fog Az első sort a szádról írom. Ahogyan el- keskenyedik. Senki földje. Ezernyi országgal határos. A senki fia vagy te. Kezedben mindig töltött a fegyver. Szuszogást kémlelsz, álmot éberen, olyan álmot, amiben az első sor soha nem bomlik fel. A parasztok a…

Coda Az ujjaikkal álmodom, velük írok, a szavak most fekete fejű gyufaszálak, sercenő hang- jegyek. Nemünk kulcsra zárja az éjjelt, ma moll leszek, te dúr. Vagy puha papíron kis  szekund. Kettőspont és vonalak, szálfa- egyenes vonalak űznek vissza biztos távon, pattanak…

Nosza neki Valahol ott, ahol. Félúton. Félúton a semmi és a sem mi között. Valahol itt, akár. Valahogy ott a kár. Volt, a hol, volt a már. Van,  hogy van, van hogy  valahol ott, ahol ép. A végén. A kezdetén. A minden és a mind egy között. Ott áll,  ahol…