Válasz Boguszlawsky-nak
persze, politikai oldal - igák és igék, és nemet nemző igenek, aztán a nem-lét, hogy ebbe csak beledögleni lehet, jó ember marad, nem húz el, csak haza-
húzza a gondokat --- banánfölde van itt, de hiányzik a tenger, meg a hal, mannát meg ígérnek, jóllakott pocakosok felpuffadt hasúaknak, felpuffadt fejben víz apad, dagad --- marad, aki itt, marad, mert megszokta már, vannak ezek a fránya beidegződésik, és még ha becsípődtél, kis placebo, hátha harmadnapra jársz - az ész is így forog, mint fékevesztett ringlispíl, a dallam kakofóniába vált, de a hangjegy így is él, kutyafuttában, loholva - esztelen, írnám, esztelen ez a történelem hannyatt fektetve, ki hágja meg még, melyik címzet(es), mennyit ér, ha ér, akkor lehet vágni, nem fel, csak hogy csöpögjön, lassan vérzünk el, alólunk a rögök a fejünkre esnek, temetsz, nem temetsz - vannak holnapok, meg van üvegházhatás, meg jön egy jégkorszak, a föld alá veletek, a barlangokba, lyukba bújt ürgesereg, ki marad, kinn az őr(ség) --- és mindent hátrahagyva maradunk, maradunk, amíg Kánaánt kiáltanak, ki(k)oltanak - egyre beljebb, egyre kijjebb - jön még, mi jön még - aztán meg amúgyis örök(ség) - barom húzta eke a sziken - szike a kézben, megremeg, nem remegünk, lenne, pedig tán lenne, lenne-e miért, kiért - ki ért, kitért - a hitéből, abból, halunk - meg*
