Boldogh Dezső: Nephilimi portré
Lásd túl a Nap iker-arca néz rám
itt sose pislog a hatalmas üvegszem
nincs bűvigém „nyitja-csukja szézám”
özön lényeidnek bambulója lettem
Bosszant már a tér-idő az ó-év
eső csepeg lehetne bármi évszak
árnyad rajzol nephilimi portrét
aztán a tél csipkés lombjai közé fagy
Rádtündököl egy bolygónyi pária
kiürült szemmel bámul most a látnok
örökélet vagy örök adáshiba
csak mániáimat kerítő talányok
Egy új vízözönre egyéletem rest még
legyen jelbeszéded megannyi fényjel
és sűrű gyolcsban ragyogók az esték
mert vár a Nap és a harmadik éjjel