Lejjebb
épp valami hegytetőn állok
a szem bágyadtan pásztázza
a meg nem szokott közelséget
ahogyan a tájnak nyomódik az ég
küszködve a zajjal gyűri magába
a tavat, mint belé tévedt távolt
a sorok innen egyenesek, egyik
sem ereszti a másikat, köztük rés-
telen tapad létté az ámulat
hogy van világ, és van rend
bár megint hegytetőn állok
a szem belesajdul, csukódik
és szeplővel fogansz, te én, eset-
lenül, mintha lent lennél, a völgyben
kieg.:
szeress-
míg bénult
ajkakon csüngsz
fejfa melle
mindig az
a több elég
lett
netovább
ne
tovább
-szeress
csega. 2009.05.25. 13:24:46
szil_ 2009.05.29. 15:18:04
:D
szellzsofi 2009.06.02. 14:42:59
csak nem téged láttalak? :)
szellzsofi 2009.06.02. 14:43:39
nem is itt?