Pamutbugyi
Vásári zsibaj. Pamutbugyit nézek.
Kiterítve minden, odalenn. Hideg
van, egy saroknyira a templom.
Ruhátlanul, nyögve szültél meg.
Avasvasárnap. Utcaszéli tömeg.
A lélek mindenkiből kilibeg.
Az utca közepe szikkadt meder,
azt nem ússza meg senki sem.
Felénk tudják, hogy hol a part.
És ha úsznak, akkor egymással
szükségesen a minden szélén,
jobb oldalt lefelé, egy irányban -
aztán balra föl, amerre a harang
kongatja a delet. Egyedül a nap
mosolyog, hogy pamut a bugyim,
és én majd éjszakára sem veszem
le.
otto von bolschewick · http://farkastanya.blogspot.com 2009.04.17. 09:15:50
néha a nap nevet
néha más a
pamutbugyin
helyzet és tartalom
függő
szellzsofi 2009.06.02. 14:45:02
és akkor a wc-tartályok haláláról nem is írtál...
otto von bolschewick · http://farkastanya.blogspot.com 2009.06.02. 19:45:06
Tényleg ezt akarod?
szellzsofi 2009.06.02. 19:47:33
asszem, inkább nem... :)