Hetedik napokról, halakról
Vasárnap. Megint a vonaton ülök.
Előttem lehajtott asztalkán pihen
egy barack. Mellette áll az üveg,
benne fahéjas bor. A szomszéd
kávé tetején úszó hab oldalról
nézve már latyak. Így utazunk
együtt, könyékig egymásban.
Én, meg a Ma. Tűnődve az
ablakra meredek, a felhők
mészként csorognak
az égre, és ahol eddig Isten -
ott most
Vasárnap. Megint a vonaton.
Gyomromban olajosan zötykölődik
a hal.
