HTML

I(k)TATÓSPAPÍR

Minden, ami van. És ami nincs.

Friss topikok

  • szellzsofi: @Almaleves: beneztuk. :-) (2013.10.20. 21:21) neki
  • Otto von Bolschewick: cssst... ne sikolts, cssst! (2013.01.30. 17:03) Ring a tó
  • trendo+: Ábelek a rengetegben? :) (2012.10.20. 11:28) szövettan
  • trendo+: Szerelmes origami A Kék Szalagot félretettem. Mementó ez a kis selyemdarab. Még senkibe ily gyors... (2012.10.19. 09:25) rétor
  • Almaleves: Ezt fogod garantálni? eljön majd minden? De el is megy, bakker! ehhh! (2012.03.07. 21:16) ez elment vadászni...

Linkblog

2013.09.25. 18:46 szellzsofi

neki

Égész

 

 

Azt mondja, két sarokkal

arrébb. Nem a Szürkebarát

utca, legyen inkább a Kossuth. 

Azt mondja, írt, neki. Egy

nyert, egy vesztes csatát.

Az egyetlen háborút.

Azt írom, döntök. Este-

felé matt házfalak. Szorosra 

kovácsolt kerítés. Seregélynyarak. 


Azt írom, nincs itt. De ott

lesz, és majd más is. Fénnyel 

írtam mindent. Csak a papír ásít.

Látod, mélysötét lett. És jó

a jó, ha rossz is. Ha szólsz, ha

írsz, egyre kérlek. Ami

benned maradt belőlem, feledd

el visszaadni.

2 komment

2013.09.25. 18:41 szellzsofi

Hát de hol

Most az van, hogy nincs,
Akit. Hangyák futják be az
üveghegyet, mint én, ha
Téged sejtelek.

Volt úgy, hogy folyópartnyi
mese nyaldosott, nyakamon
ér a nyom. Igen, nyomodban
vagyok.

Lábamra lép a csend. Van az
a most, hogy nincs, aki. És
én is csak ébredéskor vagyok
ott, ahol folyó fakad, ahol minket
sejtelek. 

Az óperencián innen is mese,
hogy hangyák vagyunk, s nem
óriások. És az ég a part, és a
nyakamon homokszemek. 

Ha keresel, izzadva, remegve
keress. Sejtjeimben ébredés,
ölemben csend. Lesz az a
most, amikor én, aki befut,
vadszőlő, jégbor. És lesz az
a folyó, akibe többször léphetek.

Szólj hozzá!

2013.09.25. 18:41 szellzsofi

Pityergő

Cetli

Minden olyan túl. Alig
érzem a kisujjamat, lábak,
kezek, lábak, kezek -
nem a karok szorítanak,
hanem a szív.

Nem jutok túl rajtam. Alig
látom a határokat, hol
csillagos az ég, hol szürkül-
nek a felhők. Hol az ég.
Ha nem a szív az.

Nem túl szép. Alig 
hallom a hangod. Miért
suttogsz mindig. Szegény,
szegény, kis harang. Ütik,
veri a ritmust. Ahol érik,
ott túl. Ahol nem, ott alig.

Szólj hozzá!

2013.09.25. 18:38 szellzsofi

Hja

Lufipukkasztó

Álmomban kutya voltál. Kicsi,
Játékos. Kezem a hasadra
Tettem, játszottam veled. Nini,
Mondtam, kutyául nézel ki,
És úgy láttam akkor, hogy
Póráz sem kell, bárhová
Követsz.

Álmodban macska voltam.
A kerítésben áram, a tér
Összeszorult tüdō. Sörényem
Drót, morgásom holt idō.
Követtél.

Napra nap, egymást váltva
Álmodunk. Nincs, ami messzebb
Vinne tōled, csak talán az, ha
Egy éjszakán, rendet vétve
Összetalálkozunk.
 

Szólj hozzá!

2013.09.25. 18:38 szellzsofi

Égszíj

Csak vonalak vannak.

Tiszta égen száradó,

nyári esték. Csak pár-

huzam, és számos ok

arra, hogy miért. 


A kérdést nem tudom

már, arra nézek, amerre

biztosan nem lesz válasz. 

Amit látok, az nincs már.

Ki ért.


Nyitott ajtók, ablakok.

Állomásonként megtorpanó

huzat. Most itt vagy, most

negyed órával arrébb. Időben

mérem a megtett utat.


Most nincs az, hogy mégse.

Hogy nyújtom, de el nem

érem. Most vonalak vannak,

csak párhuzamok, és a

kilóméterekkel távolabbi évek. 

Szólj hozzá!

2013.09.25. 18:32 szellzsofi

Máskin

Gyöngyinek

Drága Nasztaszja, az ég
ideát is zöld óceán, a
horizont létráján fel-
kapaszkodott Jákob.

Szíve van, és úgy moraj-
lik, hogy elnyomja az
összes szót. Tudja,
mostanában fekete

halakkal álmodom.
Szájukból hínár nő
fel, az égre. És az
összes felhőn Péter

üldögél, alatta szikla
az idő. Látom Magát,
kontújai élesek. De
a hangja elhagyott.

Szólj hozzá!

2013.06.04. 13:55 szellzsofi

Gábornak

Árny-ék

Valaki régen. Láttad, 
ahogyan senki
nem mozdult, csak
ő.
Te sem. Elkerekedett a 
világ, ömlött belé az
Ő, ömlött.
És fáj a szíved. Ennyire
nagyon
rohadtul prózai. Lassan két
évtized. Most
átszámítod,
mennyi is ez,
hány liter,
slukk,
száraz szájon repedések.
Valaki van ebben a 
pillanatban.
Régen láttad. Ahogyan 
senki. Nem mozdul, csak -
és te sem. Kikerekedett
évek. Özönvíz-világ.
És fáj a szíved.
 
http://www.youtube.com/watch?v=r7rF2EZ0A_0

Szólj hozzá!

2013.04.18. 19:42 szellzsofi

peep on

Életteli

Valahol nem itt. Az utcán
a fény. Valahogy nem így.
Erkélyemen gesztenyevirág.
Nem most. Poros még a fény.
Ez egy ott felejtett tavasz. Az

egy itt felejtett nyár. Rakosgatom.
Mos. Tereget. Most. Kereken. Úgy

tudod, valahol nem itt. Az utcán
a por. Szemben gesztenyevirág. Erkély
a szív. Tavasz, aztán nyár. Mosom egyre
szürkébbre. Ez egy itt felejtett itt. Az
egy ott felejtett ott. Egy tompa nem
most. Egy életlen máskor.
Élettelen más. Volt a mikor.

Szólj hozzá!

2013.03.10. 23:11 szellzsofi

sohase mondd

A néző és a látó

és nézed, ahogyan ő, és ahogyan a háta. 
Gerincén csigák csordogálnak egyetlen irányba, 
és hogy Hold kerekedik fenekén. és látod, a-
hogyan ő nem látja, a fejére nő az összes gyermek, 
mind egy, mindegyik nap mint nap a fejére telepszik. 
érzi, mellein csillagok a bimbók, a fiai háromkirályok, 
nézik buzgón, s mennek utána, abba az egy irányba, 
amerre a csigák nyoma csillog. és nézem, ahogyan a 
fény rácsba rendezi a nappalt, a gyönge súly nem 
roppant nyakat, az ölelés friss, álomszagú. és látom, 
ahogyan a fal visszamosolyog, szürkéskopottan, nap 
mint nap visszaköszön minden mozdulatában a rés, 
amit a holnap hagy ott, az, hogy minden nő, és 
minden gyerek, hiába -

Szólj hozzá!

2013.03.10. 23:06 szellzsofi

Kortan

Szóval, hogy vagyok én, és van az a másik.
Az a másik, aki nem én, de helyettem nem
cigarettázik, és csakis jégbort iszik kupicá-
ból az olyan estéken, amikor félhosszú, fe-
kete haját a kontyból kibontotta. Igen, az a
másik, aki helyettem 23, és jégkéken ámul
minden férfiszót. Aki vékonyan didergi nya-
rad, horgolja edényfogóvá szilvesztered. Az,
aki Chopin-re ébred, és a reggelillatú kávés-
pohárban barátokat keres. Szóval ő az, aki
helyettem minden férfi oldalán kardhüvely.
És tudod, ő az, aki, ha néha elmereng, olyan-
kor lesz 37, kerek. Szóval az, aki három fiút
szült, és hangosan nevet a legrosszabb 
vicceden, aki elfelejti a szavakat, és oda-
benn, a fejében hallgatja Chopin-t, szóval 
az ő, aki mellett egy férfi sem maradt, és 
aki minden reggel a cigijébe kapaszkodik, 
mert mása sincsen, mert neki nincsen mása, 
csak az a 23 éves, félhosszú hajú jégkék, 
akit azért képzel vissza magához, hogy az 
magának tényleg őt képzelje el.

Szólj hozzá!

2013.03.10. 23:05 szellzsofi

hóesés

Hatás, fog

Az első sort a szádról írom. Ahogyan el-
keskenyedik. Senki földje. Ezernyi országgal
határos. A senki fia vagy te. Kezedben mindig
töltött a fegyver. Szuszogást kémlelsz, álmot
éberen, olyan álmot, amiben az első sor
soha nem bomlik fel. A parasztok a helyükön
maradnak, a lovak megbokrosodnak, a futók
mozdulatlan kémlelik a számat. Ahogyan
elkeskenyedik az álom. Senki fia vagy, kezed
ökölbe szorul, szavaid gyerekek torkát vágják
senki földjévé. Elsősorban. Szuszog a szívem,
Ezernyi országgal benne. És mindegyiken a
senki fia vágtat lován. Szőkén, fehéren, te.
Az első sor a senki földje. A második a szád.
Ahogyan elkeskenyedik a szuszogás, ahogyan
megbokrosodik a szívem, senki fia. Öklödbe
kezem szorul mozdulatlan. Szavaid kémlelik
a pulzust torkomon. Az utolsó sort csak neked
szülöm, senki fia: töltött fegyverrel, éberen vár.

Szólj hozzá!

2013.03.10. 23:04 szellzsofi

piano

Coda

Az ujjaikkal álmodom, velük írok, a szavak
most fekete fejű gyufaszálak, sercenő hang-
jegyek. Nemünk kulcsra zárja az éjjelt, ma
moll leszek, te dúr. Vagy puha papíron kis 
szekund. Kettőspont és vonalak, szálfa-
egyenes vonalak űznek vissza biztos távon,
pattanak oda, és: az ujjainkkal álmodom. Te 
mutatsz, én gyűrűtlen. 

Szólj hozzá!

2013.03.10. 23:02 szellzsofi

know how

Nosza neki

Valahol ott, ahol. Félúton.
Félúton a semmi és a sem
mi között. Valahol itt, akár.
Valahogy ott a kár. Volt, a
hol, volt a már. Van, 
hogy van,
van hogy 
valahol ott, ahol ép. A végén.
A kezdetén. A minden és a
mind egy között. Ott áll, 
ahol kell. Ahol van is vala-
hol. Épp félúton a máshol
és a máskor között. Valahol
itt, de más hol, más kor mit.
Valahol ott, valahol itt, ki
te kint.

Szólj hozzá!

2013.02.20. 10:56 szellzsofi

örök Ön öröké

Szakura

- Monori Évának -

most írom, először, hogy cseresznye-
fa. nem virág, fa. lombos, ágas, törzs-
gyökeres. fa. nem a madár, nem a te-
tejére tűzött ég, nem a rajtad pihegő
csillagok. "csak" fa. nem a hajnali eső,
a lágy. nem az esti szellő, a susogás.
fa vagyok. derekam reccsen, karom
roppant, koronám maga az ég. élet
borul virágba, dagad gyümölccsé. a
halál hagymás növény, szirmai rajtad
pihegnek. most írom először, hogy 
nem vagyok halál. most értem először:
maga vagyok az élet.

Szólj hozzá!

2013.02.02. 20:47 szellzsofi

Névmásolás

Péternek a képzeletről

Ha maradsz, maradj önmagadnak.
Annyiszor szűk az ég éjjelente,
annyira puha az ágy. Derekam
szabad. Az ölelés üres. Ha meg-

maradsz, dacára a táguló égnek,
a csöndesen kihunyó csillagoknak,
a mindig fogyó Holdnak, az árnak,
a sosemvolt apálynak, maradsz

enyémnek, tengernek, ami sósra
nyalja bőröm, édes, ha szabad a
derekad, de az ölelésed puha ágy,
ha szűk magad éggé tágul éjjelente,

maradj. Maradj csillagfény-dagály,
morajló hajnal, tiszta ízű reggel.
Ikercsillag a nappal, ha maradsz 
önmagunknak, dacára az énnek.

Szólj hozzá!

2013.02.02. 20:46 szellzsofi

Halmaz ok

Péternek a képességről


Hogyan tudod ezt. Ezt, amit más olyan
könnyedén átlép, hogyan tudod ezt fel-
venni, a magasba tartani, a fény felé tar-
tani úgy, hogy még árnyékot sem vet.

Egy pillanat. Valahol félúton köztes. Va-
lahol az egyik felén hallom, ahogyan a
másik felén zihál. Hogyan tudom ezt meg-
hallani, a zsinór annyiszor tekeredett

meg- honnan tudom, hogy most épp túl
késő, vagy túl korán van odaát. Egyetlen
pillanat, amit más olyan könnyedén a
magasba tart, a fény felé. Hol az árnyék?

Hogyan tudom ezt felvenni, mint egy ta-
vaszi kabátot, gombolni szótlan magadra,
aztán gombolni szét, venni le az árnyékot,
hogyan tudlak mindig feltartani, a fény felé.

Hogyan van az, hogy ami itt, az ott, és
minden más odafönn? Hogy nincs félúton
köztes, csak mi az egyik felén, mi a másik
felén. És az a feszes zsinór tőlünk hozzánk.

Szólj hozzá!

2013.01.30. 13:01 szellzsofi

Ring a tó

Péternek a csendről
 

Ott ülsz a helyén. Csendben nézed.
Nézed, ahogyan nem mozdul meg,
ahogyan ugyanaz marad megint minden. 
Nem szólsz, nem érinted. Pedig van úgy, 
hogy akár pár perc elég lenne. Csak 
mozduljon már, hátra, előre, mindegy.

Most én ülök le. Cssst. Semmi baj. 
Tudom, hogy még mindig nem mozog. 
Látom. Vannak ilyen napok, amikor
órákig csak nézem, ahogyan semmi
nem változik. A ragaszkodást, az életet,
ahogyan a plafonhoz tapadva vár. Mert
minden pókból van. A leselkedést a 
tegnapra hagyom. Kérlek, hadd nézzelek 
pár órán át. Igen, ehhez is ragaszkodom. Az
élek megkopnak, a rezzenéstelenség 
lágyan betakar, a plédet szorosra húzza
karjaim körül. Észre sem vettem, hogy
mikor keltem fel, feküdtem le, bújtam
szakadéknyi mélyre. Azt hittem, hogy csak
nézlek, ahogyan a helyén ülsz, ahogyan
nem állsz fel onnan, ahogyan mellkasod 
köré hálót fon a ragaszkodás. És nem
mozdulsz meg. Ugyanaz maradsz, pedig
pár perc elég lenne, hogy

mellém ülj, megigazítsd a csendet, hálót
fonj, és lassan mozdulj, csst, hátra, 
előre, hátra, előre.

1 komment

2013.01.30. 12:58 szellzsofi

Eszik vagy isszák

Szöllősi Mátyásnak

Tényleg nem tudom eldönteni, felnőttél-e
önmagadhoz. Nem az, hogy az évek, vagy
a centik nem stimmelnek papíron - már ha
valami, valamikor papíron egyáltalán stimmelt -,
hangulat van, mindössze ennyit tudok. Rólad.
Hogy megannyi arcod sem mosolyog, bár
sokszor vágsz ilyen-olyan-amolyan képet.
Látod, én most párka vagyok. Ollót tettél a
kezembe, azzal vágom formára a minden-
napjaidat. Bár nem tudom eldönteni, hogy
melyik önmagadra varrok gombot, a színt
sem tudom, csak annyit, hogy valahol kerek.
Tényleg nem tudom, hogy Nálad mi a mennyi,
honnantól van a sok, meddig ér el meztéláb
a miért. Nem az, hogy a nevek nem stimmelnek,
csak vannak ilyen-olyan-amolyan hézagok,
és hogy kislánykoromban a szőlőszemet gondol-
tam dinnyének. 

Szólj hozzá!

2013.01.30. 12:57 szellzsofi

Két retúrt kérek szépen

Birtalan Ferencnek

"Nem ad amnesztiát az ég.
Pörgök, boszorkányszoknya, szélben.
Cidriznek csupasz jegenyék.
Vesztemet érzem."

Birtalan Ferenc

Az ég általában véve túl sokat mozog.
Fújsz rá kéket, lakkot, és ha már ragad,
mozdulatlan addig tartod, míg meg nem áll
magától úgy, hogy tovább már nem mozog.
Aztán fújhatod a felhőket, elfújhatod magad-
nak, hogy vannak napok, amik a sarkadhoz
kötve, az éjszakákat meg majd megálmodod.
Az ég persze ezért sosem lesz hálás neked.
Mert általában véve az van, hogy csak addig
ég, ameddig mozog. És ha már nem tud, hát
úgy dönt, hogy tovább te se, kitagadja a Napot.
És ha okos vagy, lemosod, elengeded, hadd
pörögjön. Ujjaid közé csippented a napokat,
és ahogyan az ég mozog, ütemre fújod el,
hogy nincs szoknyám, de vannak ráncok,
szemem körül szarkaláb, arra fújj lakkot, 
szivárványhártyára kéket, bogárra éjfeketét,
amnesztiát a mindeneknek, tájra jegenyét,
vesztet veszíts, boszorkány, élj a széllel, 
míg el nem szelel.

Szólj hozzá!

2013.01.28. 10:50 szellzsofi

pót láss

2013. január eleje, Fruzsinak

talán

egyik szálat a másik után. gyújtsd 
meg, gyújts rá, hadonássz. érkezz
meg nap, nap után könnyedén, még-
ha semmi sem indokolja, miért ér-
kezz meg utánam, akár a tél egy
kiadósan esős ősz után, érkezz meg,
holnap már, egyik nap a másik után,
gyújts rám, gyújts meg, Nap Nap után,
egyik száll, a másik meg könnyedén
a semmi sem már, utána gyújt rá, meg,
egyik szeret, a másik talál.

 

2011. december 31., élből nekem

ki

nyomd a

 

többé. ha. ír. rád. nem bízza.

ön. magát. nincs meg. az az.

íz. szét. folyik. el. keni.  bár.

hová. nézd. át. van. akit. le

ne. Sarki kocsma, pulton

csúszkáló könyök. Köszönöm,

nem iszom alkoholt, de kérnék

egy dupla eszpresszót. Hogy attól

nem alszom el? Lehet. Már nem.

Majd ír. Rád. Keni. Magát. Ha meg-

lesz. Nem folyik. Szét. Az az  íz.

Hogy keserű...

Szólj hozzá!

2013.01.28. 09:58 szellzsofi

csihi-puha

Nyugalom. A reggeli égről

elmaradnak a csillagok. Rend
van. Az ágyakról össze-
hajtogatta a paplant, lepedőt
a megszokás. Most nem
kell számot adnod semmiről.
Az égről elmaradtak a
csillagok, ugye. Egyetlenegy
maradt csak, a felhőket
tapossa éppen. Mert ugye
maradt egy Napod. Ugye
az az egy megmaradt, csak
mint az az este. Ne mondd,
hogy nem tudod. Nyugalom.
Minden visszajön. És a meg-
szokás beágyazza az éjszakát,
és ha elszámolsz tízig, az
egyetlenegy leszel, aki 
nem ragyog. Aki napszagú.

Nélküled vagyok. Persze, mondhatod,
nem is voltam másképp sosem. El-
zümmögheted a szép estét, a reggeli
fények belebújhatnak a ruhádba,
felvehetik a bugyid, elmehetnek arcot
mosni, kézen foghatják a gyerekeket,
mosolyoghatnak az utcán, jól láthatnak
a szemüvegeddel. Közben odabújsz
hozzám valahol máshol, mert olyan
jó illatú a bőrünk, mert annyira sima
itt minden, annyira EGYszerű, annyira
nagyon én vagyunk, nehéz kibújni belőle

Nyugalom. Az esti égről nem 
maradnak el a csillagok. Én sem maradok
el mellőled, hiába nem szólok, nem
suttogok, nem adok számot
a fényről, hogy miért vagyok nap-
szagú, az egyetlenegy, aki meg-
marad, mint a reggel. A felhőket 
taposom, édes, a mosolyom átlóg.
Ne mondd, hogy nem tudod, hogy
mindenki visszajön. Számolj el 
tízig, aztán csak ragyogj.

Szólj hozzá!

2013.01.25. 20:43 szellzsofi

Bár ki vagy

Ígérj meg


Tudod, mindig ugyanazt az egy
dalt hallgatom. Találkozni, lelni,
szembejönni, mosolyogni ránk.

Tudom, ez nem az a pillanat, a-
mikor elvörösödik a házfal. Ma
egyelőre még a székre ültetsz.

Nem gondolom, hogy nem lesz
tovább. Amíg akad egy pohár,
kanál, a késeket elzárod, addig

tudom, mindig ugyanazt az egy
hangot hallgatom. Találkozunk,
mosolyogsz ránk. Így köszönsz.

Tudod, ez most az a pillanat, a-
mikor elfehéredik a paplan, és 
lángra kap a padló, és énekel

bennem, tudod, ugyanaz a dal.
Anya, csöndesedik az éj. Kérlek.
Szépen kérlek, hallgass el -

hallgass rám.

Szólj hozzá!

2013.01.24. 20:10 szellzsofi

Most nem mondja, hogy

KOperatív

Csak nézlek. Tudod, ez a nap
sem más, mint az a sok előtte
d. Nem az, hogy nincsenek rá

d szavaim, csak, ha nézlek, tudo
m, az a nap sem volt más, ugyan
miért is ne néznélek téged 
másnak. Valaki másénak nézlek.

Csak hallgatlak. Nincs hozzá
d hang. Nincs hozzám éneke
d. Vannak ugyan betűk, vannak
rá szavak, csak, ha hallgatlak,
tudod, a Nap van valahol feljebb.
Miért is ne hallgatnálak itt, ebben
a csendben. Valaki elől hallgatlak el.

Persze. Megint az jön, hogy de azok
a napok, azok az évek. Hogy valami
szakadék mindig akad. Hogy több 
függőhídon már nem lehet át, hogy 
több mondaton már nem akad meg.

Persze. Megint múlik az, hogy de
könnyen. Hogy nincsen érv, csak
mellettem. De mellettem legyen.

Persze. Csak hallgatlak. És ha már
azt sem, eltűnésig nézlek.

Valaki másénak, valaki mögül.

Szólj hozzá!

2012.12.07. 09:55 szellzsofi

kirakat

kirakósdi


egyet ide, egyet oda. puszit
anyának. na mit sütök ma ki. 
adj innom. vizet. adj istent.

adj okot. rám. mint valami
lakkruha feketedik rajtam
az éj, ha csöndes. 

mint valami felakasztott szent-
kép a reggel. mint valaki
régről az este. talán megvagyok
neki.

egyet ide, egyet oda. csókot
helénának. véletlenül épp ő
van most helyettem itt.

adj isten, fogadj isten. fogadj
be, el, meg. ígérd a nincsmit. 
azt is lehet. és illene be-
tartani.

Szólj hozzá!

2012.12.06. 09:52 szellzsofi

minden jó, ha

A sárkány éneke

hol vagy, hol van. felüti

a könyvet, mesél. király-

fi most. a legkisebb hol

nem volt. Összefésüli

magát a rendnek, neki-

indul, belekezd. Mindig

van egy reggel. Kisüt

egy napot, lendül a fejsze,

hajszálak szakadnak

fonatba. Mindig van egy

délelőtt. Haranghangot

főz, megszegi a kenyeret.

Mindig van egy este. És

a fejét a Napra hajtja, 

arcáról homok pereg.

Mert mindig van egy éj-

szaka. Veled terhes.

Paplanba borul a szó,

és már szuszog. Kezed

az enyém. Magunkra

kulcsolom, lakat. Hol

lesz, hol volt. Becsukja

a könyvet. Eluralkodik

rajtam.

Szólj hozzá!