A sárkány éneke
hol vagy, hol van. felüti
a könyvet, mesél. király-
fi most. a legkisebb hol
nem volt. Összefésüli
magát a rendnek, neki-
indul, belekezd. Mindig
van egy reggel. Kisüt
egy napot, lendül a fejsze,
hajszálak szakadnak
fonatba. Mindig van egy
délelőtt. Haranghangot
főz, megszegi a kenyeret.
Mindig van egy este. És
a fejét a Napra hajtja,
arcáról homok pereg.
Mert mindig van egy éj-
szaka. Veled terhes.
Paplanba borul a szó,
és már szuszog. Kezed
az enyém. Magunkra
kulcsolom, lakat. Hol
lesz, hol volt. Becsukja
a könyvet. Eluralkodik
rajtam.
