HTML

I(k)TATÓSPAPÍR

Minden, ami van. És ami nincs.

Friss topikok

  • szellzsofi: @Almaleves: beneztuk. :-) (2013.10.20. 21:21) neki
  • Otto von Bolschewick: cssst... ne sikolts, cssst! (2013.01.30. 17:03) Ring a tó
  • trendo+: Ábelek a rengetegben? :) (2012.10.20. 11:28) szövettan
  • trendo+: Szerelmes origami A Kék Szalagot félretettem. Mementó ez a kis selyemdarab. Még senkibe ily gyors... (2012.10.19. 09:25) rétor
  • Almaleves: Ezt fogod garantálni? eljön majd minden? De el is megy, bakker! ehhh! (2012.03.07. 21:16) ez elment vadászni...

Linkblog

2012.08.19. 18:44 szellzsofi

rétor

Hanta-palinta

Miután kisimítottam, madárrá
hajtogatnám a szíved. Aztán fel-
akasztanám egy ágra, szárnyait
előtte gondosan összekötném
valami szép kék szalaggal, úgy
akasztanám fel az ablakom elé,
arra az ágra, hogy a szél, ha épp
fúj, hintáztassa, és az ablakom
legyen a keret. Mielőtt kisimítom
a szíved, kimosnám a függönyöket,
a szép kék színű, levendula illatú,
rácsmintás függönyöket szorosan
behúznám úgy, ahogy az ég takarja
az űrt, és hagynám hintázni szíved,
miután kisimítottam, s madárrá lett.

4 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

trendo+ 2012.08.22. 15:28:27

Szívem kisimult már
amint hozzányúltál,
ne hajtogasd, mert még
megreped
a régi vágyak mentén...
Akkor kinevettél,
és Standónak mondtad,
a fickó eleped
értem de közben nem volt
ez az egész átgondolva
édes lehetett volna
mint a méz
de mindhiába
a pillanat elmúlt
ám az emlék még mindig
megigéz!

szellzsofi 2012.08.22. 16:14:13

@trendo+: Vigyázz, mert levest főzök Belőled a Te recepted szerint. Jólesik a két vers, ölellek is érte.

trendo+ 2012.08.22. 19:43:56

Vén marhából, öreg kakasból a legjobb a leves, valóban. :)

trendo+ 2012.10.19. 09:25:32

Szerelmes origami

A Kék Szalagot félretettem.
Mementó ez a kis selyemdarab.
Még senkibe ily gyorsan
bele nem szerettem!

(Bár szívem már túl öreg,
ám mégis űzi ábrándjait,
mint sivatagban a tuareg,
vagy bús, tevés arab,
kinek apránként elfogynak tevéi,
egyenként elhullik mind
a húsz darab)

Nyűtt szívem kivéve
ablak-keretéből,
kisimítom, hadd legyen
levélpapír; viola tintával,
kapkodó sorokkal
felróva rá, amit bárki ír,
ha ólevendula szagú
függöny mögött éri
a sejtelmes, kékes alkonyat,
s hogy ne kelljen
a kelmén a rácsot nézni,
búsan bámulja inkább a falat.

Most a gyűrt papírból
lassan repülő lesz…
szárnyra is bocsátja
kapkodón a kéz
az alkonyi szélben
reménykedve, bízva,
ám lehull hamar…
(e típus orrnehéz!)

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu