Hímpor

Rám - csodálkozol, milyen kicsivé is
lettem. Hol marad az álom, vacsoránk.
Pedig olyan jól kifőzted. Ringlit húzol az

ujjamra, etetsz. Fontos mai program:
nézd, ez nem egy páros képe. Ez itt egy
nem-alma. Persze a gombából többé már
 

nem eszel, talán mert ilyen szánalmasan
kicsivé lettem. Gyermeked fél anyja. Átlát-
szó ég mögül azonosítja a tettest. Egy isten.
 

Az első lépések egyike a sánc, aztán  az an-
passzé - a királynő gyakorlati okaimból nincs
most sem melletted. Csodálkozol, vajon kivé

nőttem; ha ez az évszak is alaposan megrág,
kiköpsz. Gyér szakállú herceg, mióta elvetted
 

a kulcsokat, vágás nélkül vérzek. Nem csodál-
kozom ezen. A semmin. Magunkból ered, egy
másik szobában gurul épp, magunk előtt látom,
 

egyszer vigasszá lesz, ő gurul, egész,
aztán - remélem, ne csodáld - megöli alízt,
 
óriássá tesz.