I(k)TATÓSPAPÍR

Hétvégi telek októberben Aminek éppen jó, annak gondolod.Üres házban éjjel, nappali zajok.Nulla alá zuhant a hőmérséklet.Őszül. Elkezdtek hullani a legyek. Odakinn kóbor kutyát kerget a szél.Bár itt nem talál kukát, mégis elélvalamin. Szeretet, hit, haza,…

Most mondd meg az árát, amíg le tudom perkálni. Cetlik lógnak mindenütt, a Nagy Ártverésre készülök. A szem tágra nyílik, kitágult pupilláinkba hullik a csepp való. Átugorja az értelem korlátait. Bár van érzelem, valami tó, én csak kacsázok rajta.…

Hagyd már. Beesteledett ma is.Hangjait karámba tereli a torok. Maradjon meg a csönded. Jó itt. Ne tűrd össze még a tegnapit.Hisz vaksötét van, lámpámból a fény kikopott.Hagyd már. Beesteledett ma is. Annyi ige hullott le ránk. Kinnéjfélt üt a harang. A templom most…

van út és van az a csillagbár mintha csak  kapaszkodnánkengedünk is néhatudod, ki  - jön van legalább egy szabad keze amivel foghat a végtelen égpernyeként hullik a homlokokra ezért írom emléküla földre szegezett pillantásokata megcsúszott lépéseketa…

Ezek itt csírák. Minden változik. Meg kell érni. Közeledik a szüret.

  Ahol fekszel, kelszNekem nincsen ágyam.Elalszom a tiedben,hozzád semmim nemtapad. Én szigorúana fal mellett fekszem;míg te szuszogsz,őrködöm. Rám ezmaradt. Őrzöm azt a másik ágyat. A párna alatt a lepedő ugyanígy éber. (Hajnalban…

Helyben hagyva   Az erdő szélén guggol már a tél,lassan belebágyad szemébe a nap.Haja koponyájához simul - szorosan -izmait feszíti a kérdés, lesz-e mag. Szinte nem is hagyott nyomot tavaly.Dölyfösen rohant át a földek fölött.Idén összegörnyedve mulatja az…

Egy per kettő mi lenneha írnékálmos testeketcsuklókra kötött vékonybőrszalagokatbokádon fonattaltengerben sodródó halrajról (ki mondja ki helyettemazzal a komolysággalabban az ereszkedő hangnembenabban a kisszekundbanhogy nem ez a boldogságegyedül vagy Isten +-…